F�oldal

Kar�csony a kereszt�nys�g jelent�s �nnepe, J�zus sz�let�snapja. Napjainkra csal�di vonatkoz�sa feler�s�d�tt, a szeretet, az �sszetartoz�s, az aj�nd�koz�s �nnepe lett. A kar�csony el�zm�nyei Ami�ta az emberis�g f�ldm�vel�ssel, �llattart�ssal foglalkozik a napf�nynek, a meleg tavaszi �s ny�ri h�napoknak �ri�si szerep�k van az emberi t�rsadalmak �let�ben. Az emberek t�pl�l�kukat a meleg id�szakokban tudt�k megtermelni, ilyenkor b�s�g �s j�l�t jellemezte a k�z�ss�g �let�t, szemben a hideg t�li napokkal, amikor az �hez�s, a hideg �s a s�t�t ker�tette hatalm�ba az embereket. �rthet� teh�t, ha az �kori n�pek h�laad�, k�sz�nt� r�tusokkal �nnepelt�k a t�li napfordul�t, amely id�pontt�l kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, �tvitt �rtelemben a f�ny gy�zedelmeskedik a s�t�t �jszaka felett. Ezeknek a r�tusoknak az is a szerep�k volt, hogy az elcsig�zott emberekbe rem�nys�get, hitet �ntsenek, hogy k�nnyebben viselj�k azt az id�t, ami a tavasz bek�sz�nt�ig h�travan. Az �kori R�m�ban a december 17 - 24. k�z�tti id�szakban tartott�k a Szaturn�lia �nepeket. Szaturnusz a f�ldm�vel�s, a paraszti munk�k istene a r�mai hitvil�gban. Az emberek nagy lakom�kkal, iv�szatokkal, t�nccal, zen�vel �nnepelt�k Szaturnuszt, szok�sban volt a szolg�k megaj�nd�koz�sa, �s bizonyos munk�k tiltva voltak. A h�zaikat �r�kz�ld borosty�n�gakkal d�sz�tett�k. A napt�rreformig a R�mai Birodalomban az �j �v kezdete is ekkorra esett. A mai �rtelemben vett, kereszt�ny kar�csonyr�l a IV. sz�zad �ta eml�kez�nk meg, eredetileg december 25-e J�zus sz�let�snapja, az el�z� este kar�csony vig�li�ja, m�s sz�val kar�csony b�jtje vagy Szenteste, 26-a pedig az �nnep m�sodik napja. December 24. Kar�csony vig�li�ja Hagyom�nyosan ezen a napon �ll�tjuk fel a kar�csonyf�t �s ezen az est�n aj�nd�kozz�k meg egym�st a csal�dtagok Magyarorsz�gon. Az aj�nd�koz�s szok�s�nak eredete bizonyos elm�letek szerint a Napkeleti B�lcsek t�rt�net�re vezethet� vissza, akik a csecsem� J�zusnak aj�nd�kokkal h�doltak Betlehemben. Kar�csony meg�nnepl�se a kereszt�nys�g terjed�s�vel az eg�sz vil�gon elterjedt, b�r vannak term�szetesen k�l�nbs�gek az egyes orsz�gok szok�sai k�z�tt. Rippl- R�nai J�zsef: Kar�csony Kar�csony csod�ja A kar�csony �j var�zslat�t val�sz�n�leg mindny�jan ismerj�k. B�r napjainkra az aj�nd�koz�s rendk�v�l fontos momentuma lett az �nnepnek, m�gis a kar�csony �j misztikuma, csod�ja nem m�lt el. Ez az �nnep, melynek val�di tartalma a legelevenebben �l ma is. Kar�csony este minden elcsendesedik, a k�zleked�s le�ll, �s ha olyan szerencs�nk van, hogy h� is esett, a csend m�g teljesebb. M�g advent a rem�nyteli v�rakoz�s ideje, a Szenteste maga a megval�sult �s beteljesedett csoda, a Megv�lt� sz�let�s�nek napja. A k�pz�m�v�szetben, a zen�ben tal�n a legt�bbsz�r feldolgozott t�ma.   J�zus sz�let�s�nek t�rt�nete Anyja, M�ria, J�zsefnek a n�z�reti �csnak a jegyese volt, de m�g miel�tt egybekeltek volna, M�ria gyermeket fogant a Szentl�lek erej�b�l. J�zsef a judeai Betlehembe ment M�ri�val, mert Augusztusz cs�sz�r rendelete szerint �ssze�r�s volt. Ott tart�zkod�suk alatt j�tt el a sz�l�s ideje, de mivel sz�ll�st nem kaptak, M�ria egy j�szolban hozta vil�gra gyermek�t. A p�sztoroknak , akik a puszt�n legeltett�k a ny�jat, megjelent az �r angyala, �s tudatta vel�k, hogy megsz�letett a Megv�lt�. A p�sztorok meg is tal�lt�k Betlehemben M�ri�t �s a Kisdedet, h�dolatukat fejezt�k ki az Isten fi�nak. (M�s v�ltozatban a Napkeleti b�lcsek kaptak jelet J�zus sz�let�s�r�l, �k kerest�k fel a kisdedet, �s aj�nd�kokat vittek neki.) Gerard David: Sz�let�s   Kar�csonyfa �ll�t�s A kar�csonyfa el�zm�nye a pog�ny hagyom�nyokban a term��g, z�ld�g h�zba vitele, illetve a h�z �s a h�z k�rny�k�nek �r�kz�ld �gakkal d�sz�t�se. A szok�st ismert�k a kelt�k, n�luk a fagy�ngy, a magyal �s egy�b �r�kz�ldek j�tszott�k a f�szerepet. Magyarorsz�gon a z�ld�g �ltal�ban rozmaring �gacska, ny�rfa vagy k�k�nybokor �ga. A gerend�ra f�ggesztett�k fel, aranyozott di�val, piros alm�val, m�zesb�bbal, szalmafigur�kkal d�sz�tett�k. A di�nak ront�st �z� er�t tulajdon�tottak, a gy�m�lcs a b�s�g, eg�szs�g jelk�pe, a szalma pedig a betlehemi j�szolra eml�keztet. A kar�csonyi �g k�s�bb fejl�d�tt kis f�csk�v�, amit szint�n a h�zba vittek, �s k�l�nf�le m�don d�sz�tettek. Feljegyz�sek szerint az els� hagyom�nyosnak mondhat� kar�csonyf�t freiburgi p�kinasok �ll�tott�k a v�ros k�rh�z�ban a XV. sz�zadban. �tvitt jelent�se a hagyom�nyosan pirossal �kes�tett feny�nek az �letfa, a term�szet �vr�l-�vre meg�jul�sa, k�rforg�sa. A f�n l�that� girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra cs�b�t� k�gy�t jelk�pezi, az alma a tud�s f�j�r�l szakasztott gy�m�lcsre eml�keztet (ennek mint�j�ra alakultak ki k�s�bb a piros, arannyal d�sz�tett �vegg�mb�k), a gyerty�k pedig a f�ny, a nap, kereszt�ny felfog�s szerint J�zus szimb�lumai.   Feld�sz�tett kar�csonyfa napjainkb�l   A manaps�g megszokott d�szes, �vegg�mb�kkel, szaloncukorral fel�ll�tott fa n�met protest�ns hat�sra terjedt el b�csi k�zvet�t�ssel, kezdetben az arisztokr�cia �s a v�rosi polg�rs�g k�r�ben. A feljegyz�sek szerint el�sz�r Brunswick Ter�z martonv�s�ri gr�fn� �ll�tott kar�csonyf�t. magyar paraszti �letben a mai �rtelemben vett kar�csonyfa �ll�t�s szok�sa, h�zilag f�z�tt szaloncukorral, a fa al� helyezett betlehemmel csak a XX. sz�zadban terjedt el. A szeg�ny paraszti csal�dokban a II. vil�gh�bor� v�g�ig megmaradt a z�ld�g �ll�t�s szok�sa, s�t volt ahol a j� szaporulat rem�ny�ben az ist�ll�ba is vittek bel�le. A kar�csonyf�t hagyom�nyosan V�zkeresztkor (janu�r 6.) bontj�k le. Kar�csonyi �nnepi vacsora A kar�csonyi asztal a n�phagyom�nyban fontos szerepet j�tszott az �nnepkor. Mind az asztal d�sz�t�s�nek, mind az �tkez�snek szigor� rendje volt. A felt�lalt fog�soknak m�gikus er�t tulajdon�tottak. A kar�csonyi abroszt az �v sor�n m�g �ltal�ban vet�abrosznak haszn�lt�k (ebb�l vetett�k az els� gabonamagvakat, hogy b� term�s legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebb�l adtak a baromfiaknak, hogy j�l tojjanak, az asztal al� pedig szalm�t tettek, annak eml�k�re, hogy J�zus j�szolban sz�letett. K�s�bb ezt a szalm�t a j�sz�g al� tett�k, hogy eg�szs�ges legyen, de volt ahol a gy�m�lcsf�kra is k�t�ztek bel�le, j� term�st rem�lve. A szigor� ritu�l�khoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem �llhatott fel vacsora k�zben az asztalt�l, hogy j�l toj� ty�kjai legyenek. Az �telek k�z�l el�nyben r�szes�tett�k azokat, amelyek b�s�get, j� term�st �g�rtek a h�ziaknak. Innen a bab, bors�, lencse, m�k, di�, hal a (halpikkely miatt) megjelen�se a kar�csonyi asztalon. A fokhagyma az eg�szs�get, a m�z (m�zesb�b) az �let �dess�g�t jelk�pezte. A kal�csb�l, alm�b�l az els� falatokat sz�tosztott�k egym�s k�z�tt, hogy a csal�d mindig �sszetartson. A kar�csonyi morzs�t �sszeszedt�k, �s az �llatoknak adt�k, hogy term�kenyek legyenek, de j� volt betegek gy�gy�t�s�ra, ront�s el�z�s�re is. Sok helyen este az asztalt nem szedt�k le, hogy a bet�r� kis J�zus ne maradjon �hes. A paraszti �tkez�si szok�sok alapjai ma is megtal�lhat�k kar�csonyi �trend�nkben. Gyakoriak a halb�l k�sz�lt �telek, de angolsz�sz befoly�sra elterjedt a pulyka is. A borleves egy�rtelm�en a nagypolg�ri �tkez�si kult�ra r�sze, a m�kosguba viszont a paraszti hagyom�nyb�l ered, csak�gy, mint az elmaradhatatlan beigli (a di�s, m�kos kal�cs).   A hagyom�nyos beigli   A fat�rzs, a franci�k kar�csonyi s�tem�nye         Kar�csonyi asztal, Finnorsz�g   Kar�csonyi kal�cs, Magyarorsz�g Kar�csonyi n�pszok�sok Reg�l�s A reg�l�s a t�li napfordul� �si, pog�nykori szok�sa. F�rfiak j�rtak h�zr�l-h�zra �s b�s�g, term�kenys�gvar�zsl� rigmusokkal k�sz�nt�tt�k a h�ziakat. �ltal�ban kar�csony m�snapj�n, 26-�n ker�lt r� sor. A n�prajzkutat�k a reg�l�s dallam �s proz�diai saj�toss�gaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutat�s szerint a s�m�n�nekkel van �sszef�gg�sben). K�l�nf�le n�pi hangszerekkel (duda, dob, cseng�...) is k�s�rt�k a reg�l�st, a szerepl�k kiford�tott b�r�nyb�r bund�t viseltek. A reg�s�k a h�zhoz val� meg�rkez�skor a h�zigazd�t�l enged�lyt k�rnek, hogy elmondhass�k az �neket, ezut�n bek�sz�nt�t mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely v�ltozat�nak elmond�sa, ezut�n k�vetkeznek a j�k�v�ns�gok a h�ziaknak �s az adom�nyk�r�s. �lland� sz�vegr�sz a refr�n: " Haj, reg� rejtem, azt is megengedte az a nagy�risten." Betlehemez�s A betlehemez�s a magyar paraszti hagyom�ny egyik legismertebb �s legn�pszer�bb, t�bbszerepl�s, dramatikus n�pszok�sa a kar�csonyi �nnepk�rben. Tulajdonk�ppen p�sztorj�t�k, azt a t�rt�netet mes�li el, melyben J�zus sz�let�sekor a p�sztorok vagy a "h�rom kir�lyok" ( a napkeleti b�lcsek) megl�togatj�k a j�szolban, barmok k�zt fekv� kisdedet �s M�ri�t. A betlehemez�k, �ltal�ban f�rfiak, leg�nyek vagy gyerekek betlehemet visznek magukkal. Ez f�b�l, pap�rb�l k�sz�lt j�szol, melyben a szent csal�d figur�it �s a j�szolban fekv� �llatokat �br�zolj�k. A dramatikus j�t�k r�szei a bek�redzked�s, a h�ziak k�sz�nt�se, a sz�let�st�rt�net felolvas�sa vagy el�ad�sa, adom�nygy�jt�s. �lland� szerepl�k a p�sztorok (k�l�n megeml�tend� az �reg p�sztor) �s egy angyal, illetve bizonyos vid�keken Her�des. Az erd�lyi betlehemes hosszabb terjedelm� miszt�riumj�t�k, t�bb szerepl�vel. �ltal�ban megjelen�tik Sz�z M�ri�t, Szent J�zsefet is.   Betlehemesek   Betlehem D�l-Olaszorsz�gb�l   A magyar n�pi hagyom�nyban Szenteste napj�n csak a h�z k�r�l szabadott dolgozni, a mez�n tilos volt tev�kenykedni. Szint�n nem volt szabad k�lcs�nadni, mert ez elvitte a szerencs�t. Ezen az �jjelen mer�tett�k az �n. aranyos vizet vagy �letvizet, melynek eg�szs�gvar�zsl� szerepet tulajdon�tottak. Az �jf�li mise alatt a p�sztorok egyes vid�keken k�rbej�rt�k a templomot, �s zajkelt�ssel (ostorcsattogtat�s, k�rt�l�s...) igyekeztek a gonoszt t�vol tartani. A mise ut�n a gazd�k megr�zt�k a gy�m�lcsf�kat, hogy b� term�s legyen, illetve az �llatoknak is k�l�nf�le m�gikus er�vel b�r� �teleket adtak (pl. szentelt osty�t, piros alm�t...), hogy eg�szs�gesek maradjanak. A kar�csonyi �nnepk�r n�pszok�sai a pal�cokn�l. Olvassa el itt! Kar�csonyi k�peslap gal�ria   .   M�s n�pek kar�csonyi szok�sai Anglia Nagy Britanni�ban Christmas, azaz Kar�csony az �v legfontosabb �nnepe. Az utc�k, terek f�ny�rban �sznak, turistal�tv�nyoss�g a Harrods �ruh�z kirakata, amelyet t�bb ezer vil�g�t� g�mbbel d�sz�tenek. A Trafalgar Square- en megcsod�lhat� a hatalmas, d�szes feny�fa, mely a norv�g n�p aj�nd�ka a briteknek, II. vil�gh�bor�s seg�ts�g�k�rt. A Christmas Eve (24-e) munkanap, de r�videbb, �ltal�ban ilyenkor tartj�k a nagy munkahelyi �vb�cs�ztat� partikat. Ezen az est�n otthon bar�tokat fogadnak, isznak egy j�t, pl. beh�t�tt citromlik�rt, sherryt, a gyerekek pedig k�sz�lnek a m�snapra, amikor a Father Christmas (tk�pp. a Mikul�s, sz� szerint Kar�csony Ap�) telerakja aj�nd�kkal a stocking-ot. Ez a zoknira eml�keztet� k�pz�dm�ny az ut�bbi �vekben n�lunk is kaphat�, b�r Magyarorsz�gon december 6-�n j�tszik fontos szerepet. Father Christmas egy�bk�nt a k�m�nyen kereszt�l �rkezik, hagyom�nyosan egyenesen a kandall�ba pottyan. A gyerekek aj�nd�kk�r� leveleket �rnak neki, amit a kandall� t�z�be dobnak, hogy �gy jusson el az �szaki- sarkra. Katolikus hat�sra egy�bk�nt Angli�ban is elterjedt az �jf�li mise, de az igaz�n vall�sos anglik�nok ink�bb a m�snap reggeli protest�ns istentiszteletet l�togatj�k. December 25-e a Christmas Day, ez az aj�nd�koz�s napja (reggel bontj�k ki a csomagokat), ilyenkor j�n �ssze a csal�d is, �s ekkor eszik a hagyom�nyos kar�csonyi eb�det, a Christmas dinner-t. A kar�csonyi eb�d s�lt, t�lt�tt pulyk�b�l vagy valamilyen sz�rnyasb�l s�lt krumplival, kelbimb�val, Christmas pudingb�l, apr�s�tem�nyb�l �ll. A pudingot brandyvel flamb�rozva t�lalj�k. A pudingba ker�l�, alkoholba �ztatott gy�m�lcs�ket m�r h�napokkal kar�csony el�tt elk�sz�tik, �s �gy �rlelik. Elmaradhatatlan esem�nye m�g ennek a napnak a kir�lyn� hagyom�nyos kar�csonyi besz�de, melyet a telev�zi� k�zvet�t, s mely az angolok szerint meglehet�sen unalmas, m�gis mindenki megn�zi. A csal�di k�rben elt�lt�tt kar�csony, illetve a fa�ll�t�s szok�sa Vikt�ria kir�lyn� idej�n (XIX. sz�zad k�zepe) terjedt el a brittekn�l n�met mint�ra. Ezzel (na meg az angolok hagyom�ny-im�dat�val) magyar�zhat�, hogy a viktori�nus figur�knak, mint�knak, d�szeknek nagy a keresletje manaps�g is. December 26-a a Boxing Day, Kar�csony m�snapja, ilyenkor hagyom�nyosan a szem�lyzetet aj�nd�kozt�k meg. Neve arra utal, hogy ezen a napon nyitott�k fel a templomi perselyt, tartalm�t a szeg�nyek k�z�tt osztott�k sz�t.   A kir�lyn� hagyom�nyos kar�csonyi besz�de   Viktori�nus k�peslap A Harrods �ruh�z Londonban Finnorsz�g A finnekn�l a kar�csony december 23-�n kezd�dik, m�g nem �nnepl�ssel, hanem munk�val. Este miut�n a gyerekek lefek�dtek, a sz�l�k el�k�sz�tik a m�snapi �teleket, rendet, tisztas�got var�zsolnak mindenhov�. 24-�n reggelin�l a csal�d k�rbe�li az asztalt. Hagyom�nyosan fah�jas tejberizs a reggeli, amelybe egy szem mandul�t rejtenek. Aki ezt megtal�lja, nagyon szerencs�s lesz a j�v� �vben, ha fiatal l�ny az illet�, akkor k�zeli f�rjhezmenetelre sz�m�that. A finnek term�szetk�zelis�ge �s m�ly hum�numa mutatkozik meg abban a sz�p szok�sban, hogy kar�csony napj�n megvend�gelik a vel�k �l� h�zi�llatokat, illetve megetetik a f�szkel� madarakat. A kar�csonyi vacsor�ra �k is nagy gonddal k�sz�l�dnek. Mik�zben a gyerekek t�relmetlenkednek, a feln�ttek gl�gg�t (f�szeres forralt bor) isznak, amelyben mazsola �s mandula is rejt�zik. R�gi hagyom�ny szerint 24-�n d�lben Turkuban, Finnorsz�g kor�bbi f�v�ros�ban kihirdetik a kar�csonyi b�k�t, amit a r�di� is k�zvet�t. Term�szetesen ezen a napon sem hagyj�k ki a szaun�t. A kar�csonyi vacsora tradicion�lis �szaki �telekb�l �ll: A heringet �vegf�v� m�dra �ltal�ban rozskeny�rben s�lt sonka k�veti, s�lt krumplik�s�val. M�zes, gy�mb�res s�tem�nyekkel z�rj�k az �tkez�st. Finnorsz�gban az asztalt �jszak�ra nem szedik le, hogy a kar�csonyi man�k is j�llakhassanak, ha �pp arra j�rnak. Kar�csony els� napja szigor�an a csal�d�, ilyenkor nem illik szomsz�dolni, de m�g telefon�lni sem. A rokonl�togat�sokra, bar�tok k�sz�nt�s�re 25-�n ker�tenek sort.   Helsinki   Rovaniemi     A f�szeres bor, a gl�gg   Kar�csony egy finn nagypolg�ri csal�dn�l a XIX. sz�zad v�g�n Finn k�peslap kar�csonyi man�kkal     G�r�gorsz�g G�r�gorsz�gban a Kar�csony 12 napot fel�lel� folyamatos �nnep. A december 25-t�l janu�r 6-ig terjed� id�szakot Dodekameronak nevezik (jelent�se 12 nap). Ebben benne foglaltatik mindh�rom �nnep, a kar�csony, az �j �v �s a V�zkereszt. A g�r�g�kn�l a kar�csonyi �nnepk�rh�z nagyon sok legenda, mese, babona k�t�dik. Azt tartj�k, a F�ld m�ly�n gonosz man�k �lnek - nev�k kalikandzarosz - akik azzal foglalatoskodnak �v k�zben, hogy a F�ldet tart� fa t�rzs�t elf�r�szelj�k. Kar�csonykor azonban felhagynak ezzel a bosszant� foglalatoss�ggal, hogy a f�ldre j�jjenek, most m�r az embereket bosszantani. A h�zban azt�n sz�rny� ramazurit csapnak, t�rnek - z�znak, eleszik az emberek el�l az ennival�t. Ez�rt t�vol kell �ket tartani a h�zt�l, �s mivel a t�zt�l nagyon f�lnek, a h�zi t�zhelyben a l�ng soha nem aludhat ki. V�zkeresztkor azt�n a pap �ltal megszentelt v�z b�v�s ereje vissza�zi �ket oda ahonnan j�ttek, a F�ld gyomr�ba. A kar�csonyi �nnepk�r n�pszok�sai a g�r�g�kn�l is arra szolg�lnak, hogy az elj�vend� �vre b� term�st, eg�szs�get, gazdags�got hozzanak a csal�doknak. A man�k el�z�s�re szolg�l� t�z hamuja var�zser�vel b�r, ebb�l a f�ldekre sz�rnak, b� term�s rem�ny�ben. Ekkor s�tik a vaszilopit�t, egy keny�r f�l�t, amibe f�mp�nzt rejtenek, aki megtal�lja, szerencs�s lesz. A kenyeret sz�pen fel is d�sz�tik, Kr�t�n m�g keny�rh�mz� aszzonyok is vannak, akik t�szt�b�l cifra rajzokat kanyar�tanak a keny�rre. Szok�s a kenyeret felszeletelni �gy, hogy minden csal�dtagnak jusson egy szelet bel�le, �s ezt az asztaln�l �lve, k�z�sen elfogyasztani. A fiatal l�nyok kar�csony reggel�n a patakhoz mennek v�z�rt, ebb�l iszik az eg�sz csal�d. Bizonyos vid�keken a forr�st " meg is etetik", azaz �teleket tesznek a partj�ra. Fontos, hogy kar�csonykor az eg�sz csal�d, de m�g a h�zi �llatok is j� �s b�s�ges t�pl�l�kot kapjanak. A g�r�g�kn�l a szerencs�t hoz� b�v�s gy�m�lcs a gr�n�talma, mely a j�l�tet szimboliz�lja. A b�s�gvar�zsl�, adom�nygy�jt� n�pszok�sok k�z�l a legfontosabb G�r�gorsz�gban a kalanda. �nekesek j�rnak h�zr�l-h�zra, eg�szs�get, szerencs�t k�v�nnak a h�ziaknak, cser�be sonk�t, vajat, bort kapnak.   Kalikandzarosz   Olaszorsz�g Olaszorsz�gban a kar�csonyi id�szakban gyakran rendeznek dud�s fesztiv�lokat. K�l�n�sen a d�li tartom�nyokban kedvelt ez a szok�s, amikor a "zampognarik", a hegyi p�sztor dud�sok leereszkednek a hegyekb�l �s dudasz�val k�sz�ntik a k�zelg� �nnepet, J�zus sz�let�s�nek napj�t. A kar�csony is err�l kapta nev�t "Natale", azaz sz�let�s. Nagyon kedveltek Olaszorsz�gban a betlehemi j�szol k�l�nf�le �br�zol�sai. N�polyban �s a d�li r�gi�kban az emberek 24-�n �jjel templomr�l templomra j�rnak, csak hogy l�thass�k a kis J�zust. A kar�csony esti vacsora az olaszokn�l hagyom�nyosan hal, amelyb�l t�bbf�le is ker�l az asztalra. R�m�ban p�ld�ul az angolna a legkedveltebb. A vacsor�t mindig a h�res "panettone", a kar�csonyi kal�cs z�rja. Olaszorsz�gban a mi Mikul�s-napunknak megfelel� �nnep janu�r 6-ra, azaz v�zkereszt napj�ra esik. Az aj�nd�kokat az olasz gyerekek nem a cip�j�kbe, hanem zokniba, harisny�ba vagy ezt ut�nz� sz�nes zacsk�ba kapj�k. A Mikul�s olasz koll�g�ja a rossz gyerekeknek nem virg�csot, hanem sz�ndarabk�kat hoz. Persze ez a gyakorlatban sohasem fordul el�, hiszen rossz gyerek nincs. Van azonban "sz�n" cukorb�l, ezt m�r tal�lnak a harisny�kban. Az aj�nd�kokat egy j�s�gos boszork�ny a k�t�ny�b�l osztogatja, a neve Befana, �s bizony asszonys�g. A gyerekek el�z� este tejesk�v�t �s s�tem�nyt k�sz�tenek a szob�ba, hogy Befana j�l lakhasson, ha arra j�r. Ezt �ltal�ban a sz�l�k szokt�k suttyomban elfogyasztani. Janu�r 6-�n reggelre pedig megj�nnek az aj�nd�kok is, amelyek �ltal�ban finom csoki �s karamella. Betlehemi j�szol Panettone, olasz kar�csonyi kal�cs Zampognari   Lengyelorsz�g Lengyelorsz�gban a kar�csony els�sorban kereszt�ny (katolikus) �nnep, de term�szetesen csal�di jellege is igen er�s. Egy nagyon sz�p szok�ssal kezd�dik a kar�csonyi �nnepk�r a lengyelekn�l. 24-�n este az eget k�mlelik kicsik �s nagyok, arra v�rva, hogy megl�ss�k az els� csillagot. Ez Lengyelorsz�gban a Betlehemi csillagot jelk�pezi, melyet �k Gwiazdk�nak neveznek. Aki el�sz�r �szreveszi a legels� csillagot, ezt ki�ltja, ekkor a csal�dtagok k�sz�ntik kar�csony �nnep�t �s egym�st. A kar�csonyi b�jt szellem�ben kar�csony vigili�j�n, azaz 24-�n �jf�lig nem esznek h�st. Az �nnepi asztal al� szalm�t �s sz�n�t ter�tenek, arra eml�keztetve, hogy a kis J�zus j�szolban sz�letett. �rdekes babona, hogy a kar�csonyi asztaln�l p�ros sz�m� embernek kell �lni, ellenkez� esetben szerencs�tlen lesz valaki k�z�l�k. A hagyom�nyos �telek k�z�l nagyon kedvelt a c�klaleves, a m�kos kal�cs �s a hal. K�sz�tenek erre az alkalomra komp�tot is 12 f�le gy�m�lcsb�l, megeml�kezve J�zus 12 apostol�r�l (tan�tv�ny�r�l). Ha befejezt�k a vacsor�t m�g maradnak az asztaln�l a h�zigazda jel�re v�rva, hogy egyszerre �lljanak fel, ugyanis aki el�sz�r kel fel az asztalt�l, az fog a j�v� �vben a legel�bb meghalni, tartja a babona. Kar�csonyf�t a lengyelek is �ll�tanak term�szetesen, a n�pm�v�szetben gyakorta mogyor�val, alm�val, pap�r- vagy toj�sh�j d�szekkel �kes�tik. Kar�csonykor �nekesek j�rnak h�zr�l-h�zra, szerencs�t k�v�nva a h�ziaknak, akik megvend�gelik �ket. Az �jf�li mis�re egy�tt megy a csal�d. Nagy a hagyom�nya a templomokban a betlehemi j�szol, a szopka �br�zol�s�nak. A krakk�i szopka Szopka, Lengyelorsz�g   �rorsz�g Az �rek kar�csonya hagyom�nyosan �tv�zi az �r katolikus szok�sokat, a kelta pog�ny valamint az anglik�n protest�ns hagyom�nyokat. Az �rek lak�saikat az �nnep k�zeledt�vel gondosan feld�sz�tik. Az ablakba �r�kz�ldekkel �kes�tett gyerty�kat �ll�tanak, �ltal�ban h�rmat. A gyerty�k a szent csal�dnak mutatj�k az utat az �jszak�ban, a h�rmas sz�m pedig a szenth�roms�gra (atya, fi�, szentl�lek ) utal. Az asztalra kar�csony el�est�j�n kenyeret, tejet k�sz�tenek, az ajt�t pedig nem z�rj�k be. Ezzel fejezik ki vend�gszeretet�ket. M�ria, J�zsef a kisdeddel b�rmikor bet�rhetnek, ha elf�radtak �s meg�heztek a hossz� �ton. A gyerekek nagy izgalommal forgatj�k az adventi napt�rakat, a feln�ttek pedig szorgosan k�sz�l�dnek a kar�csonyi vacsor�ra. Feny�f�t az �rek is �ll�tanak, ann�l is ink�bb mert a t�li nap�jegyenl�s�g alkalm�val szakr�lis szerepet j�tsz� �r�kz�ldeket a kelt�k terjesztett�k el. A gyerekeknek �rorsz�gban is Christmas Father hozza az aj�nd�kot kar�csony �jjel�n a zoknijukba. Az �rek katolikus szok�s szerint �jf�li mis�re is mennek. A kar�csonyi vacsora angol be�t�seket mutat. Az asztalra �ltal�ban pulyka, sonka, �fonya sz�sz �s l�ngol�, brandyvel bolond�tott plum puding ker�l. 25-�n Istv�n napj�n azt�n kezdet�t veszik a nagy utcai n�p�nnep�lyek. Ilyenkor az emberek, f�leg a fiatalok maskar�ba �lt�znek, �s k�l�nf�le tradicion�lis szerepl�kkel vid�m jeleneteket adnak el�. �r kar�csonyi k�peslap �r kar�csonyi k�peslap